A nyáron Budapesten folytatjuk kalandjainkat, Thaiföld a nyár elején túl izgalmas volt. Szomorú volt látni a kiégett épületeket és a májusi rombolást a városban: már csak nyomát látni a Valentin napi vacsoránk helyszínének és a Victory Monument melletti Watsonsnak, ahol mindig vásároltunk. Még megvártuk a Central Ladprao bezárását, ami aztán mint kiderült - a Central koszern megváltozott üzletpolitikája miatt, lásd kiégett CentralWorld - nem is csukott be. Az EVAAir-nek köszönhetően már átszállás nélkül lehet Bangkokból Bécsbe jutni, bár igaz, hogy az egy huzamban eltöltött 10 órás repülőút azért elég fárasztó.
Egy pár hónapig Pesten nyaralunk, szokjuk a hazai ízeket, időjárást és embereket és persze kialakítjuk helyi bázisunkat, megteremtjük a thai élet feltételeit a hazai viszonyok között, ami azért többször kihívást jelentett.
A thai élet egyik meghatározó eleme az időjárás. Hosszabb idő, számos mélyinterjú és elemzés után tudtam definiálni az ideális időjárási helyzetet: ne legyen túl meleg (30 fok feletti), mert akkor előjönnek az izzadtság cseppek, ami persze undorító és már légkondícionálást kell alkalmazni, ugyanakkor ne legyen hűvös sem (26 fok alatti), mert akkor már egy vagy több pulóvert is fel kell venni, ami a ruhatár egyik marginális eleme persze (értsd: nem trendi). Esős egyáltalán ne legyen, mert akkor nem lehet kimenni a lakásból, vihar pedig főleg ne legyen, mert akkor ki kell kapcsolni minden elektromos berendezést a lakásban. Napos időt is kerüljük, mert akkor legalább 50 faktoros krémet kell magunkra kenni, nehogy lebarnuljunk.
A legfontosabb azonban, hogy mit eszünk, ehhez kellenek a megfelelő hazai alapanyagok: halszósz, kagylószósz, szójaszósz, chiliszósz, tom yum krém, Knorr leveskocka, rizsliszt, tápióka liszt, kókuszreszelék, kókusztej, kókuszzselé, garnélaízű tészta, Moo Nam Tok tészta, meg persze a friss hozzávalók: hús, rizs, garnéla, zöldség, banán, rambután, farang... Szóval fel kellett kerekedni a városba és beszerezni ezeket már az első nap. Szerencsére a Vásárcsarnok alagsorában lévő Ázsia ABC-ben meg lehetett kapni az ismert hazai thai márkákat, míg a friss gyömölcsökért ki kellett menni a Kőbányai úti nihilbe a "Jó és még több jó" üzletbe (EB5-ös épület) :)
A főzés egy nagyon vidám dolog, el tudtuk látni magunkat az alap thai ételekkel, édességekkel, de eljött néha az idő, amikor jól jött a profi szakács segítsége. Kipróbáltunk pár thai és kínai éttermet Budapesten, legjobban a Só utcai Bangkok Étterem tetszett: a nagyon barátságos kiszolgálás, igazán autentikus finom ételek és szép az étterem belső dekorációja is. Egy másik, frekventált helyen lévő thai étteremmel kapcsoltban lesújtó volt a véleményünk, inkább nem is írok róla. A legszimpatikusabb kínai étteremet a Hollán Ernő utca elején, az új sétálóutcai részen találtuk, az ételek finomak, jó áron, egy kedves (és hetente új taggal bővülő :) család üzemelteti. A másik hasonló étterem, ahová szívesen betértünk a Hercegprímás utca Erzsébet téri végében van, a személyzet kedves (néha sztriptíz táncosnő típusú pultosnőkkel), a kaja finom.
Szóval, itthon töltjük a nyarat, felvesszük a hazai ritmust, de azért kiépítünk egy kis thai sarkot is magunknak. Aztán majd év vége felé ismét útra kelünk, irány Budapest-Bangkok-Brisbane :)
