"Menjünk dél-keletre" felkiáltással útrakeltünk, hogy egy kicsit pancsizzunk végre a tengerben. A bangkoki nyüzsgést már untuk eléggé, de túl messzire sem szerettünk volna utazni. Így a választásunk Ko Sametre esett, mert szerencsére már kiesik Pattaya vonzáskörzetéből, de a kis sziget még elérhető távolságra van a fővárostól. Fogtunk egy van-t a Victory Monumentnél, ami persze nem ment ripsz-ropsz, kb 20 percet ültünk a buszban, amíg megtelt. Az utazóközönség vegyes volt, fiatalok akik szintén a szigetre tartottak vakációzni, ingázók akik munka után haza indultak és piacozó nénik nagy csomagokkal. Az út elég hosszúnak tűnt, igaz autópályán mentünk, de a végén mindenk utast házhoz vittünk.

A komp a Nuanthip Pierről indult a Nadan révhez, fél óra alatt tette meg az utat. A sziget kikötőjéből helyi zöld pick-up taxival (Koh Samed Taxi Club) utaztunk kb 2 percet, amit gyalog 6 perc alatt tettünk volna meg, teljesen feleslegesen fizettünk érte. Aztán jött a második lehúzás: ha szállást keresel be kell lépned a nemzeti park területére, ami turistáknak 300-400 BHT a vadőr hangulatától függően, helyieknek 40 BHT körüli összeg. Sokat nem akartunk a szállás keresésével foglalkozni, az első szimpatikus villaparkban kivettük a 210-es bungalót.

A hely nagyon tetszett, a házunk 100 méterre volt a parttól, közvetlenül a parton étteremsor, előtte napközben napozóágyas plázs, ami este átalakult szőnyegen ülős éttermi terasszá. A tenger nagyon kellemes volt, 26 fokos, nyugodt, jól lehetett úszni benne. A tengerparti nyaralás mindkettőnknek mást jelentett: én barnulni szerettem volna és úszkálni, míg a lány inkább fehéren maradni, a napernyő alatt feküdni, de ezen nem vesztünk össze. A sziget nagy előnye volt (amiért is ezt a helyt választottuk) a szolíd éjszakai élet: nyugodtan lehetett vacsorázni, este sétálni vagy koktélt inni, nem volt tolongás, nem voltak bargirl hordák, oroszok is csak módjával - legalább is ottlétünkkor :)